2 és fél hónap után újra a hátamra vettem a Rozit.
ő a bordósbarnáslila behatárolhatatlan árnyalatú eastpak tatyóm.
újkönyvillatú lett.. meg nehéz. eltörpültem a táskám alatt.
aztán ünepeltünk.. hangulat, monte, utcás hátiputi maraton..
szeretősdi, meg lepicsázó pultoscsaj (!), 660,- as vodkanari..
volt a sírástól, a bokorbanpisilésen át az éneklésig minden.
jó nap volt. köszönöm.
-----
a rántott bolognais palacsinta isteni. próbáljátok ki!
won't you believe it, it's just my luck
you're in high school again.
{nirvana: school}
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése