hópelyhek parkolópályán, a hideg gyorskörön.
sálak melegen, levegő pengeélen, arc kipirulva.
fejek megtelve, kedv mikrózva, hársfatea édesítve.
ha a köd elvonul, látni fogsz engem is. és azt fogjuk játszani, hogy ülünk a hintában, és úgy csinálunk, mint régen. akkor majd cigirágóval fújunk lehelletfüstöt a sötétbe. aztán bújócskázunk a félhomályban.
ipiapacs, megvagy.
Mindenki mást mond, mindenki máshogy
Mindenki más él mindenki másért
Léket kaptamn de már foltozom
Hogy veletek lehessek már végre {jurij: mindenki más él}




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése